Magunkért - Másokért - Egymásért

Naturalness

Naturalness

Seaspiracy - A fenntartható halászat valódi arca

Vajon létezhet?

2021. május 07. - Naturalness

 

seaspiracy_documentary_trailer_secures_thousands_of_views.jpeg

Mióta először hallottam erről a dokumentumfilmről azon gondolkodom, hogy írok róla. Pár hete került a középpontba a Seaspiracy - A fenntartható halászat valódi arca című dokumentumfilm. Gyakorlatilag napok leforgása alatt lett a legnépszerűbb film a Netflixen. Vajon létezik olyan, hogy fenntartható halászat? Erre próbál válaszolni.

Emlékszem gyermekként volt egy előfizetésünk, amiért minden hónapban jött egy csomag a National Geographic -tól mindenféle aprósággal és egy videokazettával "Igazi vadon élő állatok" címmel. Ez egy természetfilm sorozat volt gyerekeknek és én imádtam minden részét, de a legjobban a vízi élővilágról szólókat szerettem nézni. Elvarázsolt a kék víz, a vízben élő állatok sokszínűsége és szépsége, és minden csoda, ami a felszín alatt van. Minden vágyam, hogy láthassak delfineket, persze szabadon úszkálva a természetes közegükben. Eddig még sose volt szerencsém hozzá. 

Hetekkel ezelőtt szembe jött velem egy dokumentumfilm címe: Seaspiracy - A fenntartható halászat valódi arca. Mindenhol ezt láttam: újságcímek, blogbejegyzések, facebook és instagram posztok, még a kommentek között is sokszor lehetett olvasni, hogy mindenképp nézze meg, aki teheti. Ilyenkor az embert egyből elfogja a kíváncsiság, hogy mi is lehet ez, így én is elkezdtem olvasni a cikkeket, a bejegyzéseket és mindenhol csak azt láttam, hogy sokkoló.

Hetekig készültem rá, hogy megnézem, egyszerűen sose jutottam el odáig, hogy bekapcsoljam, aztán múlt pénteken úgy voltam vele, ma mindenképp! Mikor a kisfiam elaludt ebéd után el is indítottam, de 15 percet voltam képes végignézni, úgyhogy este altatás után újra nekifutottam. Végignéztem. Nagyon informatív és igen, sokkoló.

Miután megnéztem sokáig a látottak hatása alatt voltam. Majd még többet olvastam a témában, véleményeket, adatokat és személyes élményeket a filmmel kapcsolatban: sokan írták, hogy a film hatására úgy döntöttek nem esznek több tengeri élelmet. Persze ezt betartani, főleg ha valaki él-hal ezekért az ételekért, gondolom nehezebb, de szerencsére nekem ezzel nem lesz gondom, mert egyáltalán nem szeretem a halakat és semmit, ami a vízben él.

Kezdjük a címmel: fenntartható halászat. Mit jelent ez pontosan? A fenntartható, mint fogalom: "(...) Kielégíti a jelen szükségletei anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket." Így szerepelt az ENSZ 1987-es Brundtland jelentésében. Legjobban pedig úgy lehet megérteni, ha egy példán keresztül próbáljuk: így ha valaki több fát vág ki, mint amennyi nő - akkor az nem fenntartható, ha valaki több halat fog ki, mint amennyi hal van és lesz - akkor az nem fenntartható. De ez a fogalom nehezen megfogható és magyarázható. Ez a filmben is kiderül. 

Az talán nyílt titok, hogy az óceánokban, mennyi szemét, többségében műanyag van, erre mindenhol felhívják a figyelmet. Ne vegyél műanyag palackos vizet, ne használsz műanyag szívószálat, ne használj nylonzacskót, hiszen ezek nagyon károsak a Földre. Ezek lebomlási ideje akár 1000 év is lehet! Arról viszont nem igen esik szó, hogy a halászat mennyire káros a vízi élővilágra. Mint ahogy arról sem, hogy a létrejött szemétszigetek mekkora részét képezik műanyagok és mekkora részét halászhálók. Ezeknek a hálóknak a lebomlási idejét 600 évre becsülik. Ezekről is van szó a filmben, és igen érdekes összefüggéseket mutatnak be. Persze, ha utólag belegondol az ember teljesen logikus, csak épp nem szoktunk belegondolni, mi hogyan és milyen áron jut el a végső fogyasztóig. 

A Seaspiracy eredeti célja is az volt, hogy bemutatja, mennyi műanyag van az óceánokban és tengerekben, hova vezetett a Föld lakóinak féktelen műanyag használata. Számos esetet mutat be, ahol a híradók partra vetett bálnákról szólnak és kiderül: a műanyagba "fulladtak bele". Innen indul, majd eljut egy sokkal súlyosabb problémáig. 

Beszélnek benne a tonhal halászatról, bálnák és delfinek értelmetlen haláláról, érdekkapcsolatokról. Arról, hogy az a sok mikroműanyag, ami a vizekben úszkál, mind az itt élő élőlényekben koncentrálódik. Az a rengeteg ipari szennyezés, mind a halakban köt ki. Így azért az, hogy a hal egészséges igencsak megkérdőjelezhető. Az, hogy mi van a dobozokon is sokszor megtévesztő.

Számos törvényt és szabályt vezettek be a halászatra, mint iparágra, de ezek ellenőrzése megoldhatatlan. Hiába is vannak, nincs, aki betartassa őket. Erről is és sok más olyan problémáról is szó van benne, ami megoldásra vár. A tengeri halak fogyasztása annyira ősi eredetű, hogy nem lehet megszüntetni egy csettintéssel, és mivel van olyan hely a Földön, ahol ez az fő élelem nem is lenne okos dolog, de itt is fontos lenne a mértékletesség, mert el sem tudjuk képzelni, a vizeink kizsákmányolása hova vezethet. A természet annyira elképesztően van megalkotva és minden mindennel összefügg. 

"A világ olyan komplikált és érzékeny, mint egy pókháló: ha megérinted valahol, az összes fonal megremeg. És mi nem egyszerűen megfogjuk a hálót: hatalmas lyukakat szakítunk rajta. (..)" (Gerald Durrell)

A Netflix dokumentumfilmje annyira informatív, sokkoló és érdekes, hogy lehetne írni erről még hosszú-hosszú oldalakat, lehetne boncolgatni a témát, ilyen-olyan szemszögből, de egy szó, mint száz: mindenképp érdemes megnézni. Nem csak azért, mert rengeteg érdekességet tudhatsz meg az óceánok élővilágáról és "működéséről", hanem mert fontos az is, hogy fejlődjön a tudatosságunk. Tudjuk, hogy ami épp a tányérunkon landol, milyen áron kerül oda. 

Mint említettem, a dokumentumfilm megnézése után is olvasgattam a témában, így olyan kritikákat is találtam, hogy a film több részen pontatlan és téves adatokat közöl, sokan nem értenek vele egyet. Nem vagyok szakértő, nem keresgéltem az adatok pontossága után, mert igen, fontos, persze, de a mondandóján nem változtat: változtatni kell a szokásainkon, hogy az a csoda hely, ahol élünk, még sokáig élhető legyen, hogy az óceánjainkban és tengereinkben az a sok szépség, ami van és aminek egyes részeiről még talán nem is tudunk, ne tűnjön el idő előtt.

Mi döntünk!

Kép: Pinterest

 

 

 

 

Zero Waste - Az 5 alapelv

Hol is kezdjem?

eco-friendly_plastic_alternatives_i_love_1.jpeg

A zero waste életmód 5 alapelvéről szeretnék írni most bővebben. Ezekről már volt szó az egyik első bejegyzésemben. Sokakban felmerül a kérdés, akik elkezdenek érdeklődni ez iránt, hogy hol is kezdjem. Lehetetlen egyik napról a másikra mindent kidobni, lecserélni, alternatívákat találni. A fokozatosság, az apró lépések viszont csodákat tesznek.

Az 5 alapelv a következő:

  • Refuse - Utasítsd el!
  • Reduce - Csökkents!
  • Reuse - Újrafelhasználás
  • Recycle - Újrahasznosítás
  • Rot - Komposztálás

Ezt az 5 lépést mindenhol megtalálni, nézzük mit is takarnak pontosan.

 Refuse - Utasítsd el!

Minden olyan terméknek a visszautasítása ide tartozik, amire nincs szükséged. Ilyenek lehetnek a reklámajándékok, termékminták, szórólapok, de az áruházakban található nylon zacskók is. Ezt ki is válthatód valamilyen vászonzsákra vagy táskára, amit mindig vihetsz magaddal és hosszú ideig is tudod őket használni. Egyébként egyre több áruházban helyeznek ki a zöldség-gyümölcs részleghez ilyeneket, amiket meg lehet vásárolni. Megemlíthetjük itt azt is, hogyha esetleg elfelejtesz magaddal táskákat vinni a bevásárláshoz, akkor ne a nylonszatyrokat részesítsd előnyben, hanem lehet kapni vászonszatyrokat, amiket utána bárhova magaddal vihetsz. 

  Reduce - Csökkents!

Ez alatt azt értjük, hogy csökkentsd minimálisra a fogyasztásod. Vásárolj tudatosan, tényleg csak olyan dolgokat vegyél, amiket használni fogsz. A legtöbb ember impulzív vásárlónak mondható. Ez azt jelenti, hogy a vásárlás helyén őt érő ingerek hatására előre nem tervezett dolgokat is megvesz, mérlegelés nélkül. Ilyenkor hasznos, ha van nálad egy bevásárló lista így könnyebb ezeket elkerülni. Az otthonodban is szelektálhatsz, amiket nem használsz, csak "porfogók" eladományozhatod, lehet más még hasznát venné.

Itt megjegyezném, hogyha valamilyen használati tárgyad használhatatlanná válik, inkább elsőként próbáld helyrehozni, megjavítani, hátha mégis jó lesz még, így ezzel is tudod csökkenteni a vásárlásokat, hiszen nem egyből elrohansz egy újért.

  Reuse - Újrafelhasználás

Sok minden van a háztartásunkban, amiket újra és újra fel lehet használni. Ilyenek például a befőttesüvegek, amiket ha felhasználtad, ami benne volt, elmoshatod és használhatod más tárolására: tarthatsz benne magokat, esetleg lisztet, tésztát, de ha lekvárt főzöl, akkor azt is beletöltheted. Elviheted magaddal vásárolni, ha van a közeledben csomagolásmentes bolt és kérheted abba, azt amire szükséged van. Ilyen többször használatos dolog lehet akár egy kiürült fagyis - esetleg vajas doboz is. Abban az esetben pedig, ha tönkremennének ezek a dobozaid, vagy már mindegyiket befogtad volna, vásárolj többször használatos tárgyakat. Így ha elfogyott az utolsó vattakorongod is már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy olyat vásárolj, ami kimosható, ezáltal pedig többször is használható. Üvegtárolókat vagy újra tölthető kulacsot, esetleg poharat is vehetsz, hiszen ezeket mindig magaddal is viheted, így nem kell minden alkalommal venned egy műanyagpalackos vizet, ha megszomjazol.

  Recycle - Újrahasznosítás

Amennyiben már nagyon jól megy ez a Zero Waste dolog, idáig el sem fogsz jutni, hiszen nem igazán fogsz szemetet termelni. Csakhogy azért a legtöbb háztartásban még igen csak sok szemét keletkezik, ebben az esetben az a legjobb döntés, ha igyekszel szelektíven gyűjteni a hulladékot. A legtöbb lakótelepen is lehetőség van már erre, hiszen vannak kihelyezve szelektív hulladékgyűjtők. Amennyiben nem tudod melyik színű kukába mi mehet és mi nem nézz utána, így biztosan jól fogod csinálni.

  Rot - Komposztálj

Elérkeztünk az ötödik, egyben utolsó lépéshez: a komposztáláshoz. Ez talán a legnehezebben megvalósítható része ennek az életmódnak, akkor ha nem egy családi házban élsz. Szerencsére lehet már kapni kis komposztálókat, amiknek előnye, hogy kis helyen is elférnek, tehát akár az erkélyeden is komposztálhatsz. Amennyiben családi házban élsz könnyebb ezt megvalósítani, hiszen csak ki kell alakítani egy helyet, ahol a komposztálás végbe mehet. Mivel elég sok olyan hulladékot termelünk, ami komposztálható - ilyenek például a zöldség- és gyümölcshéjak -, így mindenképp érdemes megpróbálkozni vele, amennyire a lehetőségeink megengedik. 

 

Remélem hasznosak számodra is a fent leírtak és ha kis lépésekkel is, de eltudsz indulni egy zöldebb úton egy zöld jövő felé.  :)

 Kép: Pinterest

 

Április 7. - Az egészség világnapja

Az alma

apple_health_benefits_for_skin.jpeg

"Minden nap egy alma az orvost távol tartja!" Szerintem mindannyian hallottuk már ezt a népi bölcsességet. Az almának az ókor óta ismerik egészségmegőrző hatásait, de bármilyen gyümölcsöt vagy épp zöldséget nézünk is, mindegyiknek megvan a maga, szervezetre gyakorolt jótékony hatása. Április 7. - Az egészség világnapja.

1948. április 7-e. Ezen a napon kezdte meg működését az ENSZ szakosított intézményeként az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Minden évben ezen a napon tartjuk az egészség, egészségügy világnapját is. A WHO elkötelezett azon célja mellett, hogy mindenkinek, mindenhol megvalósíthassa az egészséghez való jogát. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy olyan helyen élhetünk, ahol nincs ivóvíz hiány, megfelelő mennyiségű és változatos zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk.

Saját magunk tehetünk a legtöbbet Önmagunkért. 

Ha már alma, a kisfiam imádja, mindennap eszik egyet vagy kettőt és szerencsére jobban örül neki, mint egy csokoládénak. Bár ez az ő esetében minden gyümölcsről elmondható. 

Az alma rengeteg vitamint és tápanyagot tartalmaz, mint A-, B- vagy C-vitamin, de kálium, kalcium, magnézium, jód, cink, nátrium, szelén is van benne. A gyümölcsök és zöldségek antioxidáns tartalmuk révén igen fontos szerepet játszanak rengeteg betegség kockázatának csökkentésében. Nem kivétel ez alól az alma sem, mert a benne megtalálható antioxidánsok jótékonyan hatnak az egészségünkre, erősítik az immunrendszerünket , gyulladáscsökkentő- és rákmegelőző hatással is rendelkeznek.

Érdekesség, hogy kanadai kutatások megállapították, hogy a piros almák antioxidáns tartalma magasabb, mint a többi almáé, így egészségesebb is. 

Az almának igen magas a rosttartalma, ezért jótékonyan hat az emésztésre. Tartalmaz pektint, ami javítja az anyagcserét, savtartalma pedig segít az emésztési folyamatokban. Az alma igen jó "orvosság" hasmenés esetére is, így én ilyen esetekben a főtt krumpli mellé szoktam almát is adni a fiamnak. Ugyanúgy a pektin javára írható, hogy segít csökkenteni a magas koleszterinszintet. Mivel tartalmaz káliumot kedvezően hat a magas vérnyomásra is, de segítik csökkenteni a vesekő- és  húgysavképződést is. Savtartalmának köszönhetően pedig segít megelőzni a fogszuvasodást és hatékony a fogak elszíneződése ellen is. 

A pektin nem csak az anyagcserén és a magas koleszterinszinten segít, de a teltségérzet is ennek köszönhető, továbbá csökkenti a cukor felszívódását, de a méregtelenítést is támogatja. Cukorbetegeknek viszont figyelni kell a mennyiségre, ha almáról van szó. 

Mi leginkább nyersen és héjával együtt fogyasztjuk, mert az almahéja is tartalmaz hasznos vegyületeket. 

Nem csak az alma, de az összes gyümölcs és zöldség is rendkívül jótékony hatással van az egészségükre. Nem csak vitamin, de antioxidáns tartalmuk is magas. Fontos, hogyha tehetjük akár napi háromszor is fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt is, részesítjük előnyben az idénynek megfelelőt és frisset. Mindig alaposan mossuk meg őket, de ha nem muszáj ne hámozzuk meg, mert nem csak az almahéja tartalmas értékes vitaminokat.

A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök is megfelelő tápanyag tartalommal bírnak, így ha nem tudjuk időben elfogyasztani őket, akkor ez is megoldás arra, hogy ne menjen kárba. Édesség helyett is nagyon jó alternatíva, így ha nassolni támad kedvem személy szerint répát szoktam pucolni és azt eszem, így viszont mindenki más is eszik belőle, a kisfiam és a férjem is, ami örömmel tölt el. 

Mivel a kisfiam egészsége számomra mindennél többet ér, így a gyümölcsök és zöldségek megszerettetése teljesen tudatosan történt az ő esetében, a hozzátáplálás óta rendszeresen fogyasztja őket, szerencsére imádja is mindet. Persze szívesebben meg is veszem őket neki, mint a különböző, össze vissza csokoládékat, édességeket.

Én is próbálok még jobban figyelni a fogyasztásukra, elkészítésükre, ami igen csak tudatosan történt mikor elkezdtem és nem kis erőfeszítésembe került, de ma már nem telhet el úgy nap, hogy ne egyek zöldséget és gyümölcsöt. 

Javaslom nektek is, hogy amennyire a lehetőségeitek engedik, fogyasszátok őket, mert csak pozitív hatásokat fogtok tapasztalni. Figyeljetek oda az egészségetekre, mert ha az nincs, semmi nincs.

"Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi." Arthur Schopenhauer

Forrás: Google, Pinterest

 

Zero Waste II.

A kezdetek

doodle_recycle_symbol_vector_on_vectorstock.jpg

A második bejegyzésemben már foglalkoztam ezzel a témával, hogy mi is a jelentése, célja pontosan és írtam a hulladék keletkezéséről is.  Most arról szeretnék írni, hogy ki is használta ezt a szókapcsolatot először, honnan is indult el ez az egész mozgalom.

Már volt szó róla, hogy a Zero Waste kifejezés szó szerinti fordításban "nulla hulladék"-ot jelent, a törekvéseit tekintve pedig arról szól ez az egész, hogy az emberek minél kevesebb hulladékot termeljenek, ne pazaroljanak, hasznosítsanak újra.

A kifejezést egy Paul Palmer nevű kémikus használta először nyilvánosan az 1970-es években. Ő volt az alapítója a Zero Waste System Inc. nevű cégnek, melyet azért hozott létre, hogy csökkentse a vegyi hulladék mennyiségét az Egyesült Államok laborjaiban. Ezeket a vegyi hulladékok szándékozták kezdetben újra felhasználni, majd idővel létrehozta a Zero Waste Institute elnevezésű intézetet, ami azonos elvekre épült, mint a Zero Waste System, de itt az általános hulladékkezelésen volt a hangsúly. Az 1990-es években pedig sokkal fontosabbá vált az újrahasznosítás és a Zero Waste mozgalom növekedésnek indult.

Idővel azonban az intézet is sok változáson ment keresztül, ami az alapvető elképzeléseket illeti, így ma már elutasítanak mindent, ami újrahasznosítással kapcsolatos. Az utólagos hulladékgazdálkodás helyett a a megelőzés kapott nagyobb hangsúlyt, fontosnak tartják, hogy alapjaiban változzon meg a termékek gyártása, tervezése. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy olyan anyagokból készüljenek a termékek, amik segítik a késztermékek élettartalmának megnövelését, és elhasználódás után is természetes módon lehet felhasználni őket, részei lehetnek a természetes körforgás folyamatának. 

A Zero Waste Institute szerint a kifejezés egy úgynevezett harmadik generációs hulladékgazdálkodási forma. Ez úgy néz ki, hogy az első generáció volt az azonnali megoldás, ahol egyből mindent, amire már nem volt szükségünk eldobtunk, így rengeteg szemét keletkezett. A második generáció egy rövid távú megoldást jelent, ahol mindent amit lehet újrahasznosítanak a szemetesbe került dolgok közül. Majd elérkeztünk a harmadik generációhoz, ami a hosszútávú megoldást jelenti, ahol mindent úgy hoznak létre, hogy újra felhasználható legyen.

A 21. században az internet növekedésével megjelent a "hulladékmentes újítók" száma, hiszen az információk könnyebben hozzáférhetővé váltak. A legjelentősebb mind közül a Zero Waste Home blog alapítója, Bea Johnson. Írásait százezrek olvassák világszerte. Ő hozta létre az 5 alappillért, ami az elutasítás, a csökkentés, az újrafelhasználás, újrahasznosítás és a komposztálás. Ez az 5 pillér a sablon minden olyan ember számára a világon, akiket érdekel ez az életmód, hiszen könnyen érthető és megvalósítható. 

Nem csak az internet térhódítása, de a közösségi média megjelenése is nagyban segítette ennek az életszemléletnek az elterjedését. Ennek köszönhető, hogy létrejöhettek olyan közösségek szerte a világon, ahol az emberek szeretnének és hajlandóak is változást előidézni, és fontos nekik a bolygó jövője. A világ minden pontján élnek olyanok, akik törekszenek a hulladékmentes életre, és már rájöttek arra, hogy boldog és teljes életet lehet élni anélkül, hogy feleslegesen pazarolnának és ezzel károsítanák környezetüket. 

Én is jó pár oldalt követek és olvasok, ahol ezzel foglalkoznak, de tagja vagyok különböző csoportoknak is, ahol segítséget nyújtunk egymásnak abban, hogy hogyan is lehet ezt az egészet még jobban csinálni. Terveim szerint készítek egy bejegyzést majd ezekről az oldalakról, hátha nektek is segítséget jelentenének. 

Még nem késő változtatni, a kis lépések is fontosak!

 

 

Forrás: Google, Pinterest

 

 

Mi is az a Mosódió?

Környezetbarát alternatíva

soap_nuts_a_natural_way_to_wash_laundry.jpg

Egyre többen használnak ma már valamilyen öko, bio, környezetbarát terméket, legyen szó szépségápolásról, egészséges élelmiszerekről vagy akár a takarításról. Persze egy termék környezetbarát tulajdonságát nem egyszerű megállapítani, hiszen számos szempontot figyelembe kell venni. Fontos a gyártás módja, a csomagolás milyensége és az adott termék használat utáni élete is. Ezeket megvizsgálva a mosódió mindenképp környezetbarát, sokan a legjelentősebb bio mosószerként tartják számon a világon, tőlünk nyugatra pedig már igen elterjedt. 

 A mosódiófa, másik nevén szappanfa a szappanfafélék családjába tartozik. Délkelet-Ázsia, India területén előszeretettel termesztik és használják is. A fa 2,5-3 centiméter átmérőjű termését nevezzük mosódiónak, amit Pakisztán, India és Indonézia területén is évszázadok óta használnak mosásra. A mosódió a növény kimagozott termése. Tartalmaz a dió héja egy úgynevezett szaponin nevű anyagot, ami meleg vízzel érintkezve habozni kezd, ezáltal jelentős mosóerővel bír. Jól oldja a szennyeződéseket és a kellemetlen szagok eltávolításában is segít. 

Hozzá lehet jutni magához a dió héjához is, amit a ruhák közé lehet helyezni, de folyékony formában is meg lehet vásárolni. Igazából 30-95 °C mosási hőmérséklet között teljesen megbízhatóan működik, fontos elmondani, hogy teljesen környezetbarát, 100 %-ban lebomlik, nem tartalmaz foszfátokat és semmilyen szintetikus anyagot, ezért nem okoz bőrirritációt, teljesen antiallergén, így allergiások és bőrbetegségekben érintettek is teljesen nyugodtan használhatják. Lágyítja a vizet is, így a ruhák is puhábbak lesznek a mosás után.

Bármilyen mosószert választunk is, rengeteg vegyszert juttatunk a lefolyóba minden mosás alkalmával, a mosódió viszont teljesen természetes, növényi eredetű, így ez miatt sem kell aggódnunk. Legyen szó színes vagy fekete ruhákról mindegyikhez jó döntés, nem fakítja a színeket, de ha igazán kényes az adott ruhanemű a legjobb választás a folyékony változatát használni.

Folyékony verzióját használhatjuk bármelyik mesterséges tisztítószer helyett, többlet funkcióját tekintve pedig gazdaságos is. Lehet kapni illatmentes kiszerelésben is, de egyre többször fordul elő, hogy valamilyen természetes illatanyag hozzáadása történik, ilyen lehet például a sokak által kedvelt levendula. 

Abban az esetbe, ha magát a héjat vásároljuk meg, akkor jó tudni, hogy egy kilogramm ára körülbelül 3000 Ft körül mozog, ami elsőre soknak tűnhet, ha összehasonlítjuk más vegyszereket is tartalmazó mosószerekkel, de egy mosás alkalmával elég 3-4 darab egész héj alkalmazása és nem mellesleg egy ilyen adag felhasználása akár 3-4 alkalommal is újra megtörténhet, a hatás ugyanaz, így az 1 kilós kiszerelés hosszú ideig is elég. Kipróbálásra pedig próbacsomagot is lehet kapni, így nem kell egyből beruházni nagyobb mennyiségre, ha nem vagy biztos benne, hogy beválik.  Bioboltokban a legjobb döntés beszerezni, az interneten rengeteg lehetőség kínálkozik erre.

Én most vásároltam először mosódiót és ráadásul a folyékony verzióját, plusz narancsolajjal illatosított is, így nem biztos, hogy ez volt a legjobb választás, de legközelebb körültekintőbb leszek. 1,5 liter mosódiót vásároltam kb. 1600 Ft-ért. Negatívum pedig még, hogy műanyag flakonban árulják, de sajnos sehol nem találtam másik lehetőséget jelenleg. Mindemellett kipróbáltam és egyből a párom munkára használt ruháin teszteltem le, hiszen ha azokat tisztává varázsolja, már megérte. Eddig nem nagyon találtam olyan mosószert, ami minden foltot kiszedett volna, elhalványították ugyan, de teljesen soha nem tűntek el. A kisfiam pizsamáin is tesztelhettem volna, mert még egy mosószer sem volt képes kihozni belőlük a kakaófoltokat, de ami késik, nem múlik ugyebár. :)

Még egy fontos dolgot megemlítenék, ha mosódiót használsz nem szükséges öblítőt önteni mellé. Én ezt csak a mosás közben tudtam meg, így pluszban az is került a gépbe, de legközelebb okosabb leszek ebben is, arra is keresem az alternatív megoldásokat, erről is tervezek majd írni a későbbiekben.

Tehát a tapasztalataim a következők:

Minden alkalommal, ha munkára használt ruhákat, konyharuhákat mosok alapvetően 60 °C fokon indítom el a gépet, ebben az esetben is így tettem. Magasabb hőfok, jobb eredmény ugyebár, fertőtlenítés szempontjából mindenképp. Egy kupaknyi mennyiséget írt egy adag mosáshoz, ami lényegesen kevesebb lett, mint amit megszoktam. Egyébként itt még megjegyezném, hogy úgy tudom, hogy ha magát a héjat használjuk, azokat kiszerelésnek megfelelő zsákokban árulják, és a vászontasakban kell berakni a ruhák közé. Én is dilemmáztam, hogy a mosógép dobjába vagy a mosószer helyére öntsem, végül az utóbbi mellett döntöttem. 

Mikor kinyitottam a mosógépet nem csapott meg elsőre az erős mosószer illat, de még az öblítőt sem nagyon éreztem, igazából, ha jobban belegondolok semmilyen illat nem nagyon volt, még a narancs sem, pedig mikor magát az üveget kibontottam elég erős narancs aromája volt, így gondoltam ez biztos dominálni fog. 

Majd mikor elkezdtem kipakolni a ruhákat, ténylegesen éreztem, hogy megváltozott az anyaguk, nem voltak durvák és kemények, mint eddig, nem álltak úgy össze, mint amikor másik mosószert használok. Azt gondoltam egyébként, hogy még ennél is puhább ruhák várnak rám, de persze lehet ha magát a héjat használom, jobb eredményt kapok, de így sem vagyok csalódott, sőt...

A tisztítóereje pedig egészen elképesztő, végig néztem teregetés közben azokat a ruhákat, amikre emlékeztem, hogy makacs foltok voltak rajtuk és egytől egyig minden eltűnt, de tényleg. A kávéfoltok, a zsírfoltok, minden. Soha, egyetlen folttisztító sem volt ilyen hatásos. Igazán meglepődtem rajta, hogy ilyen tisztán kerültek ki a ruhák a mosásból. 

Nem kizárt, hogy valami elkerülte a figyelmem és hogyha megszáradnak a ruhák találok még rajtuk kivetnivalót, de összességében nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Nagyon makacs szennyeződések esetén javasolni szokták a folttisztító sót is mellé, egyenlőre én nem látom szükségesnek.

Kétségkívül kifogom próbálni tisztítószerek helyett is, remélem ott is hasonló pozitív csalódás fog érni, és mindenképp írni fogok róla. Most pedig megyek és kipróbálom a kakaófoltos pizsamákon is, hátha egyszer teljesen újnak tűnnek majd. :)

Forrás: Google, Pinterest

 

 

A víz

Március 22. - Víz világnapja

how_to_change_the_hot_cold_water_on_a_single-handle_faucet.jpg

A víz, mondhatjuk a legfontosabb elem a Földön. Valamennyi élőlénynek szüksége van rá a bolygón. Egyszerűen: létszükséglet, olyan érték, amely nélkül nincs élet. Március 22 - A víz világnapja.

1993. óta minden évben március 22-én tartjuk a Víz világnapját. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, édesvíz készletek veszélyeztetettségére. A világ egyik nagy kihívása, hogyan lehet mindenki számára elegendő tiszta vizet biztosítani. Mindenkinek szüksége van rá: az embereknek, az állatoknak, de szükséges a mezőgazdasághoz, az iparhoz, az egész élővilágnak.

A Föld felszínének, több mint 70 % -át víz borítja. Az emberi test kétharmad része és az agy 75 %-a víz.  Az emberi vér 83 %-a, a csontok 25 %-a víz. Az uborka 96,7 %-a víz, így a legmagasabb víztartalmú zöldségnek mondhatjuk, a görögdinnye 91,5 %-a, de még a kukorica 80 %-a is vízből áll. A növények víztartalma is 65-91 % között mozog. A tengerek, az óceánok, a nagyobb és kisebb tavak mikrón méretű apró szervezeteknek, állatfajok millióinak ad otthont. A mai napig az óceánok mélyén évente fedeznek fel új fajokat. 

A víz létszükséget: használjuk szomjunk csillapítására, de főzésre, takarításra, mosogatásra, tisztálkodásra. Egy átlagos 4 fős család átlagosan napi 500-600 liter vizet használ fel. Egy egyszerű WC öblítés akár napi 10-15 liter is lehet. Egy tusolás alkalmával  40-70 liter vizet engedünk le a lefolyón, ha pedig valaki órákig szeret állni a zuhany alatt ez a szám tovább nő. Ezzel ellentétben egy ugyanekkora afrikai háztartás mindösszesen 50-60 liter között fogyaszt el egy nap. Lényeges különbség.

Vízre van szükség ételeink, ruháink, könyveink, autóink és még mobiltelefonjaink előállításához is. Szükség van rá utak építéséhez, épületek fűtéséhez, városaink kivilágításához. Megemlíteném itt, hogy például egy autómosás alkalmával átlagosan 144 liter vizet használunk el, ami nem csak rengeteg, de a sok vegyszer, amit így a természetbe juttatunk sem éppen a legjobb. 

A vizek éghajlat-szabályozók is: tengereink, óceánjaink áramlatai segítik egyes területek melegen és hűvösen tartását. A víz állandó körforgásban van. Közlekedési folyosóként segíti a globális kereskedelmet. 

Ezek alapján mondhatjuk, hogy életünk minden területén jelen van, és igencsak fontos. Saját jelenünk és következő generációk hosszú sora múlhat azon, hogy hogyan óvjuk vizeinket és miképp gazdálkodunk vízkészleteinkkel.

A WHO 1986 végén kijelentette, hogy a betegség-előfordulások gyakorisága 80 %-al esne, ha minden embernek hozzáférhető lenne a tiszta ivóvíz. Ennek ellenére még manapság is rengeteg helyen nem jutnak nem csak megfelelő tisztaságú, de megfelelő mennyiségű ivóvízhez sem. Évente 829 000 ember hal meg a nem megfelelő ivóvíz, higiénia és kézhigiénia következtében fellépő hasmenéstől. Elképesztő, de vannak akik napi 20-25 kilométert is gyalogolnak azért, hogy vízhez jussanak. 

Az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi szerepvállalása okán több országban is küzd a vízhiány ellen, de az ENSZ és a WHO is kiemelten foglalkozik a problémával. Az UNICEF szintén jelentős mértékű figyelmet fordít a tiszta ivóvíz kérdésére. A honlapjukon egészen megdöbbentő adatokat lehet olvasni a témával kapcsolatban, amik még inkább megvilágítják a problémát.

Különösen fontos a felszín alatti vizeink védelme, hiszen nagy szerepük van az ivóvízellátásban. Fontos, hogy óvjuk vizeinket a különböző szennyeződésektől, szeméthalmok sokaságától, a levegő útján terjedő szennyezőanyagoktól nem csak azok miatt, akik a víz felszíne alatt, hanem azok miatt is, akik felette élnek. 

Szerencsére ma már sokan gondolkodnak abban, hogy a háztartásokban elhasznált vizet miképp lehetne többször felhasználni. Van lehetőség a fürdő-, mosogató- és kézmosóvíz újrafelhasználására, egyre többet hallani arról, hogy  ugyanazt a vizet használják fel a WC öblítésére. Családi házaknál lehetőség van az esővíz felfogására, majd felhasználására a növények öntözésénél.  Egyre többen figyelnek tudatosan a vízfogyasztásra, ide tartoznak olyan gyakorlati dolgok is, hogy csöpög e a csap vagy folyik e a WC, folyó vízben mosogatunk e vagy sem, elzárjuk e a csapot, miközben fogat mosunk vagy akár kétszer is meggondoljuk elindítjuk e a mosogatógépet szinte üresen.

Akár az autómosás is történhet tudatosan, hogy nem csak beállok az első mosóba, ami épp szembe jön velem, hanem olyat választok, ahol figyelnek a vízfogyasztásra, hiszen manapság elérhető olyan technológia, ami lehetővé teszi az autó tisztítását egyetlen pohárnyi víz felhasználásával!

Ezekre az apróságokra való kis odafigyeléssel több tíz vagy akár több száz liter vizet is megspórolhatunk.

"A víz érték! Becsüld meg!"

"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy!"  Antoine de Saint-Exupéry

Forrás: Google, Pinterest

Zero Waste I.

"Nulla hulladék"

 fabfudge_from_zero_to_hero.jpeg

Zero Waste. Manapság egyre gyakrabban hallani ezt a kifejezést. Sokan most ismerkednek vele és vannak, akik már szakértői a témának. Egyre több emberhez jut el, egyre többet hallani és olvasni, mégis vannak, akik semmit nem tudnak róla, egyáltalán nem is ismerik. Ebben a bejegyzésben erről az életformáról szeretnék írni.

A kifejezést szó szerint úgy lehetne lefordítani, hogy "nulla hulladék", pontosabb fordításban hulladékmentes, szemétmentes életmódot, háztartást jelent. Mint már említettem, egyre többen ismerik, használják, sokan próbálnak erre az életmódra törekedni részben vagy akár teljesen. 

A célja, hogy az emberek minél kevesebb szemetet termeljenek, ne pazaroljanak, újrahasznosítsanak.

Fontos, hogyha erre az életmódra törekszel, hogy visszaszorítsd a vásárlásokat, ne a fogyasztási cikkek és tárgyak határozzák meg az életed. 

Hulladékot mindig is termeltek az emberek, mindig jelen volt valamilyen formában. Kezdetben, amikor a Föld lakói még természetközelben éltek főként természetes hulladékot termeltek, aminek volt esélye újrahasznosulni. Majd elkezdtek kialakulni települések, városok és a társadalom egyre inkább nem foglalkozott a szeméttel, kidobáltak mindent, ami már felesleges volt számukra. A középkorban a hulladékkal semmit sem törődtek, ekkor még a szennyvíznek sem volt megfelelő elvezetése, így mindent csak a csatornákba, utcákra öntöttek, dobáltak. Ennek következménye az volt, hogy a mocsok és bűz mindenhol jelen lett, majd elkezdtek járványok pusztítani, legismertebb, ezért kialakuló betegség a pestis volt.

Mikor felismerték az összefüggéseket, akkor kezdett az emberiség gondolkodni a hulladék kezeléséről. Így kezdődött a szeméttelepek kialakulása a településeken kívül, idővel megjelent a szelektív hulladékgyűjtés fogalma, majd kialakult a biztonságos szemétkezelés is.

Persze mindez nagyon hosszú időbe telt, nem egyik napról a másikra történt. Manapság is vannak problémák a szemét kezelésével, főként az olyan hulladékok okoznak gondot, amik hosszú évekig, évtizedekig nem vagy egyáltalán nem képesek lebomlani. Fontos megjegyezni, hogy az emberiség manapság jelentősen több szemetet termel, mint az előző századokban és sokkal károsabbak is a Földre nézve.

Megemlíthetjük itt a PET palackokat, amik ugyan újrahasznosíthatók, de ha kikerülnek a környezetbe 500-1000 év szükséges a lebomlásukhoz, miközben szennyezik a talajt, a növény-és állatvilágot és a vizeket. De beszélhetnénk itt a nejlonzacskókról vagy akár a konzervdobozokról is. Ezek miatt is fontos, hogy ne az erdőben és más, elhagyatott helyeken dobáljuk ki a szemetünket, hanem  használjuk például a szelektív hulladékgyűjtőket, nyilván rendeltetésüknek megfelelően! Beszélhetnénk ennek okán arról is, hogy ezeket a termékeket hogyan állítják elő, mi szükséges hozzájuk és miért lenne fontos ezek helyett is alternatív megoldás. A PET palack esetében ilyenek az üvegkulacsok, amik újratölthetők.

A Zero Waste egy hosszú távú megoldást jelent erre a problémára, kifejezetten az újrahasznosítás, újra felhasználás jegyében. A leghatékonyabb megoldásokat keresi a hulladékgazdálkodás tekintetében, hulladéktermelés helyett az újrahasznosításra helyezi a hangsúlyt.

A Zero Waste Nemzetközi Szövetség úgy fogalmazta meg ezt a kifejezést:

A Zero Waste egy etikus, gazdaságos és hatékony, egy szebb jövőt vizionáló cél, mely segíti az embereket az életmódjuk és szokásaik megváltoztatásában, hogy azok egy fenntartható, a természetben is lejátszódó folyamatokat utánozzanak. E szerint minden termék az elhasználódása után újrahasznosítható.

Az életmód 5 alappillére épül, melyek a következők:

  • Refuse - Utasítsd el
  • Reduce - Csökkents
  • Reuse - Újrafelhasználás
  • Recycle - Újrahasznosítás
  • Rot - Komposztálás

Én is most kezdtem lépéseket tenni efelé az életszemlélet felé és most ismerkedem vele jobban. Elkezdtem olvasni a témában, apró lépésekkel haladok a változás felé. Sajnos nem lehet egyik napról a másikra teljesen átváltoztatni egy életmódot-és felfogást, de hiszem hogy kis lépésekkel, szakaszosan haladva is el lehet érni a kívánt eredményt és minden apró lépés számít.

"Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük"    Zig Ziglar

Szeretnéd tudni mikor és ki használta először ezt a szókapcsolatot? Hogyan alakult át az évtizedek során ez a felfogás? Részletesen olvasnál az 5 alappillérről is? Szeretnél te is többet tenni a környezetedért? Többet között ezekkel is foglalkozni fogok a következő bejegyzéseimben. 

Tarts velem és tegyük meg együtt az első lépéseket egy fenntarthatóbb jövőért. :)

 

Forrás: Google, Pinterest 

Naturalness

Magunkért - Másokért - Egymásért

10_best_summer_vacation_ideas_top5.jpeg

Természetesség. Környezettudatosság. Környezetvédelem. Zero Waste. Egészséges, vegán, vega. Bio. Természetes összetevők. Organikus élelmiszerek. Gluténmentes, cukormentes, minden mentes.

Kifejezések, amiket ma egyre többet hallani. Egyre többen törekednek arra, hogy tegyenek valamit magukért, a családjukért, az egészségükért és a környezetükért.

A 2020-as év mindenki számára hozott valami újat. Mindenki megpróbált alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Sokan elgondolkodtak. Egyre többet lehetett olvasni arról, hogy a Föld tartalékai kimerülőben, folyamatos pusztítást visznek végbe emberek a környezet kárára, mert az egyén fontosabb, mint a közösség. A vírus kialakulását is ennek tulajdonították sokan, egyre többet lehet hallani arról is, hogy még több és még veszélyesebb vírus fog megjelenni a jövőben. Szó volt a vitaminok fontosságáról, az egészséges ételek szerepéről és még rengeteg olyan dologról, ami az egészségünk megőrzését szolgálja.

Volt, aki ezek hatására elkezdte szelektíven gyűjteni a szemetet, kevesebbet vásárolt, aztán akinek lehetősége volt rá elkezdte maga elkészíteni, esetleg megtermelni a számára fontos dolgokat, élelmiszereket.

Egyre többen elkezdenek figyelni az életmódjukra. Több zöldség, gyümölcs, kevesebb feldolgozott élelmiszer. Több növényi- és kevesebb állati eredetű étel.

Egyre többet hallani azt is, hogy a cukor és a fehér liszt mennyire egészségtelen és sok betegség kialakulásárt felelősek. Valaki ezeket kezdte elhagyni, vagy csökkenteni a mennyiséget. Rengeteg ember szenved valamilyen betegségtől. Cukorbetegség, inzulinrezisztencia, glutén- vagy laktózérzékeny. Akik ezekben érintettek, azért kezdtek életmódot váltani, hogy jobban érezzék magukat. Sokan nem egyből gyógyszerek után nyúlnak, hanem szeretnék a problémájukat természetes módon orvosolni. Erre is rengeteg lehetőség kínálkozik. Sorolhatnám...

Sorolhatnám ki, mit, miért, minek a hatására csinált. A lényeg, hogy elkezdte. Apró lépésekkel, folyamatosan.

Mondják, sok kicsi sokra megy. Így van ez ezekben a témákban is. Mindenki csak egy kicsit próbálna tenni, jobb hely lenne a Föld. Csak egy kicsit ennél több zöldséget, lehet jobban éreznéd magad. Mindig csak egy kicsit kell tenni akár magunkért, akár egymásért, hogy kicsivel jobb legyen. 

Személy szerint engem is egy betegség diagnosztizálása indított el ezen az úton. Nem vagyok szakértője ezeknek a témáknak, de rengeteget olvasok ezekről, mióta kiderült a baj. Próbálok változtatni én is az életmódomon több területen is. Sok helyről szedem össze különböző témakörökben az információ morzsákat, és próbálom kerek egésszé formálni a magam számára. Átültetni a gyakorlatba. 

Szeretnék itt írni az egészséges életmódtól kezdve a Zero Waste-on át, egészen a gyógynövényekig. Mindenről, ami épp érdekel, valami okán eszembe jut, vagy épp valamiért aktuális...

Tegyünk  Magunkért, Másokért, Egymásért.  :)

Képek: Pinterest

 

 

süti beállítások módosítása