A második bejegyzésemben már foglalkoztam ezzel a témával, hogy mi is a jelentése, célja pontosan és írtam a hulladék keletkezéséről is.  Most arról szeretnék írni, hogy ki is használta ezt a szókapcsolatot először, honnan is indult el ez az egész mozgalom.

Már volt szó róla, hogy a Zero Waste kifejezés szó szerinti fordításban "nulla hulladék"-ot jelent, a törekvéseit tekintve pedig arról szól ez az egész, hogy az emberek minél kevesebb hulladékot termeljenek, ne pazaroljanak, hasznosítsanak újra.

A kifejezést egy Paul Palmer nevű kémikus használta először nyilvánosan az 1970-es években. Ő volt az alapítója a Zero Waste System Inc. nevű cégnek, melyet azért hozott létre, hogy csökkentse a vegyi hulladék mennyiségét az Egyesült Államok laborjaiban. Ezeket a vegyi hulladékok szándékozták kezdetben újra felhasználni, majd idővel létrehozta a Zero Waste Institute elnevezésű intézetet, ami azonos elvekre épült, mint a Zero Waste System, de itt az általános hulladékkezelésen volt a hangsúly. Az 1990-es években pedig sokkal fontosabbá vált az újrahasznosítás és a Zero Waste mozgalom növekedésnek indult.

Idővel azonban az intézet is sok változáson ment keresztül, ami az alapvető elképzeléseket illeti, így ma már elutasítanak mindent, ami újrahasznosítással kapcsolatos. Az utólagos hulladékgazdálkodás helyett a a megelőzés kapott nagyobb hangsúlyt, fontosnak tartják, hogy alapjaiban változzon meg a termékek gyártása, tervezése. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy olyan anyagokból készüljenek a termékek, amik segítik a késztermékek élettartalmának megnövelését, és elhasználódás után is természetes módon lehet felhasználni őket, részei lehetnek a természetes körforgás folyamatának. 

A Zero Waste Institute szerint a kifejezés egy úgynevezett harmadik generációs hulladékgazdálkodási forma. Ez úgy néz ki, hogy az első generáció volt az azonnali megoldás, ahol egyből mindent, amire már nem volt szükségünk eldobtunk, így rengeteg szemét keletkezett. A második generáció egy rövid távú megoldást jelent, ahol mindent amit lehet újrahasznosítanak a szemetesbe került dolgok közül. Majd elérkeztünk a harmadik generációhoz, ami a hosszútávú megoldást jelenti, ahol mindent úgy hoznak létre, hogy újra felhasználható legyen.

A 21. században az internet növekedésével megjelent a "hulladékmentes újítók" száma, hiszen az információk könnyebben hozzáférhetővé váltak. A legjelentősebb mind közül a Zero Waste Home blog alapítója, Bea Johnson. Írásait százezrek olvassák világszerte. Ő hozta létre az 5 alappillért, ami az elutasítás, a csökkentés, az újrafelhasználás, újrahasznosítás és a komposztálás. Ez az 5 pillér a sablon minden olyan ember számára a világon, akiket érdekel ez az életmód, hiszen könnyen érthető és megvalósítható. 

Nem csak az internet térhódítása, de a közösségi média megjelenése is nagyban segítette ennek az életszemléletnek az elterjedését. Ennek köszönhető, hogy létrejöhettek olyan közösségek szerte a világon, ahol az emberek szeretnének és hajlandóak is változást előidézni, és fontos nekik a bolygó jövője. A világ minden pontján élnek olyanok, akik törekszenek a hulladékmentes életre, és már rájöttek arra, hogy boldog és teljes életet lehet élni anélkül, hogy feleslegesen pazarolnának és ezzel károsítanák környezetüket. 

Én is jó pár oldalt követek és olvasok, ahol ezzel foglalkoznak, de tagja vagyok különböző csoportoknak is, ahol segítséget nyújtunk egymásnak abban, hogy hogyan is lehet ezt az egészet még jobban csinálni. Terveim szerint készítek egy bejegyzést majd ezekről az oldalakról, hátha nektek is segítséget jelentenének. 

Még nem késő változtatni, a kis lépések is fontosak!

Forrás: Google, Pinterest